Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bonyhádvarasd története

A település földrajzilag a Tolnai-dombvidék része a Völgység egyik völgykatlanában. A bonyhádi kistérséghez tartozó falu közepén hosszanti irányban egy víz által kimosott árok húzódik, melynek vízmennyiségét az évszakok határozzák meg. A Bonyhád és Tevel között fekvő község autóbusz-közlekedése jó. A község talaja sárga lösztalaj, amely több tíz méteres vastagságban borítja a lekoptatott hegyvidéket. A talaj szántóföldi művelésre kiválóan alkalmas. A község keletkezéséről nem maradtak fenn írásos emlékek. A hagyomány annyit említ, hogy Bonyhádvarasd nem a mai település helyén feküdt, hanem attól dél-nyugatra, a mai Diós IV.nevű dűlőben. Feltehetően színmagyar község volt, amely azonban a török hódoltság idején teljesen elpusztult, helyét felverte a gyom, majd birtokba vette az erdőség. Az elpusztult területre az 1730-as években német telepesek érkeztek a németországi Schwarzwaldból. Egy 1775-ben keletkezett írásból tudni lehet, hogy a település népessége akkor 49 házaspár, 380 lélek volt. A telepesek házaikat, épületeiket az erdők kiirtása révén nyert fából építették a község közepén húzódó árok két partjára. Az első iskolát és templomot is fából emelték, a község ma is álló temploma 1793-ban épült. A lakosok száma 1880-ban már 650-re tehető, 1945. április 27-én érkeztek a községbe a sokgyermekes bukovinai székely telepesek, mintegy 400-500-an. Házat, földet kaptak, és annyi vándorlás után végleges otthonra leltek. A falu lakói mindkét világháborúból kivették részüket. Az I. világháborúban 12, a II.-ban 14 fő vesztesége volt a falunak. A II. világháború harci cselekményei elkerülték a falut, a szovjet csapatok 1944. november 30-án érkeztek meg a településre. A német ajkú családokat kitelepítették, helyükre 1947 májusában felvidéki magyarok érkeztek. A község lakosságának csaknem egésze földműveléssel foglalkozik. Főként búzát, árpát, burgonyát és zabot termesztenek, de a talaj a kukorica termesztésére is kiváló. Napjainkban egyre több háznál tartanak kecskét a család tejszükségletének kielégítésére. A faluban közel 20 vállalkozás (vállalkozó, őstermelő) tevékenykedik a mezőgazdaság, kereskedelem és a szolgáltatás területén. A község közigazgatási területén mintegy 100 hektár szőlőterület található – így a szőlősgazdák – érdekeik érvényesítésére – megalakították a Bonyhádvarasdi Hegyközséget. Az 1970-ben létrejött Tevel-Kisdorog-Bonyhádvarasd Községi Közös Tanács az 1990-es, első önkormányzati választásokkal megszűnt, azóta a község önálló önkormányzattal működve – Kisdorog községgel közös körjegyzőségben irányítja a települést. Az önkormányzat megalakulása óta a település minden intézményét felújította, bevezették a földgázt, és a falu minden utcájában elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat is. A településen 1992-ben új iskola épült, melyben német nemzetiségi nevelés és oktatás, valamint táncoktatás is folyik; 2001 óta Kisdoroggal intézményfenntartó-társulásban működik. Az iskolások önkormányzati költségen úszni járnak. Az óvodában 1994-től német nemzetiségi nevelés folyik, konyháját 2003-ban az Európai Úniós követelményeknek (HACCP) megfelelően korszerűsítették. Az önkormányzat a felsőfokú iskolások tanulmányainak támogatására, a helyi értelmiség kinevelése érdekében – a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerben a kezdetek óta részt vesz. A Millenium évében Tájházat hoztak létre, ahol kialakításra került egy sváb-, egy székely szoba, egy roma sarok és egy felvidéki sarok; ezzel szeretnék megőrizni a bonyhádvarasdi népviselet, népi kultúra emlékeit. A falu művelődési házában rendszeresek a bálok, lakodalmak és az egyéb ünnepségek. A könyvtár a 2004-ben létrehozott többcélú kistérségi társulás révén új számítógéppel és könyvtárközi kommunikációs lehetőséggel gyarapodott. A község lakosságának egészségügyi ellátását egy háziorvos és egy védőnő biztosítja. A községben számos civil szervezet működik, így a Bonyhádvarasdi Egyházközség, a Bonyhádvarasdi Vöröskereszt alapszervezet, a Varasder Volkslieder Német Hagyományőrző Egyesület, Székely Hagyományőrző Csoport. A 2002. évi önkormányzati választás óta a faluban német nemzetiségi önkormányzat is működik.

 

(Forrás: TOLNA MEGYE KÉZIKÖNYVE)